Dr. Varsányi Péter munkajog vezető küldte tájékoztatásul a szakszervezeteknek a COVID-19 védőoltás beadásán történő munkavállalói megjelenés biztosítása tárgyában adott munkáltatói útmutatást, ami a munkáltatói jogkörgyakorlóknak is továbbításra került.
Tisztelt Vezetők, kedves Kollégák!
Tekintettel arra, hogy országosan folyamatban van az előzetesen regisztráltak részére a koronavírus elleni védőoltás beadása, a védőoltásra regisztrált munkavállalóink beoltásának lehetővé tétele érdekében az alábbiakra hívom fel a figyelmeteket.
A munka törvénykönyve alapján az oltáson való részvétel tekinthető olyan különös méltánylást érdemlő személyi oknak, melyre tekintettel a munkavállaló – a zavartalan közszolgáltatási feladatellátás biztosításának elsődlegessége mellett – mentesíthető a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól a hivatalos értesítés szerinti oltási időpontban az oltás igénybevételéhez szükséges időtartamra (ha a védőoltás két oltást tesz szükségessé, akkor mindkét időpontban), azonban a mentesítés időtartama igazolt, de nem fizetett távollét, arra távolléti díj nem illeti meg a munkavállalót.
A munkavállaló - az Mt. szerinti együttműködési és tájékoztatási kötelezettségére figyelemmel - az oltás hivatalos időpontjáról haladéktalanul köteles értesíteni a munkáltatót annak érdekében, hogy a munkát távollétére figyelemmel tudja megszervezni.
A munkáltatói jogkörgyakorlók méltányosan eljárva kötelesek minden olyan szóba jöhető munkajogi megoldás alkalmazhatóságát megvizsgálni, amellyel a munkavállalót keresetveszteség a védőoltás felvétele mellett sem éri és a munkáltató működése is zavartalan lehet.
A lehetőségeket akár egyedileg mérlegelve azt a megoldást kell választani, amely munkaidő-kieséssel nem jár vagy a kiesés általa csak a legcsekélyebb mértékű lesz.
Az igazolt, nem fizetett távollét biztosításán túl, annak érdekében, hogy az oltás időpontjában az érintett munkavállalónak ne legyen munkavégzési kötelezettsége, sor kerülhet, különösen:
szabadság engedélyezésére a munkavállaló kérelme alapján, akár a kérelemre előírt határidő betartása nélkül is,
a munkaidő-beosztás egyoldalú munkáltató általi módosítására, az arra vonatkozó határidő megtartásával,
a munkaidő-beosztás munkavállaló kérelmére történő módosításával, határidő nélkül,
a kiesett munkaidő utólagos ledolgozására, a munkavállaló kérelmére, amely utólagos ledolgozás nem minősül rendkívüli munkaidőnek.
Kérem, hogy a fentiek szerint, a jogszabályok betartásával, a méltányos mérlegelés elvének szem előtt tartásával tegyétek lehetővé, hogy az érintett munkavállalók a hatóságok által előírt időben és módon részesülhessenek az igényelt védőoltásban.
Kérlek továbbítsátok levelemet a munkáltatói jogkörgyakorló kollégáitok részére!
Megjelent: 2021. február 02. VOLÁNBUSZ intraweb oldalán
SZABADSÁGTERVEZÉS 2021-BEN – EZEKRE FIGYELJÜNK!
Tájékoztatónk célja kollégáink idei szabadságtervezésének segítése, összhangban A munka törvénykönyve, valamint a Kollektív Szerződés rendelkezéseivel. Ezek alapján a munkáltató előzetesen egyezteti a munkavállalók tárgyévi szabadságainak ütemezését, és a kollégák előzetes meghallgatása szerint gondoskodik a szabadságok tervezéséről.
Kérjük munkatársainkat, hogy 2021-es szabadságtervüket a munkáltatói jogkörgyakorlójuk által kért formában és az általa meghatározott határidőig szíveskedjenek elkészíteni az alábbiak figyelembevételével:
- A szabadságtervben csak a munkavállalót a jogszabályok szerint megillető szabadságnap tervezhető, továbbá valamennyi tárgyévi, illetve az előző évből esetlegesen áthozott szabadságnapot fel kell tünteti (év közbeni jogviszony-létesítés esetén a szabadságnapok számát arányosítani kell).
- A szabadságterv a feleket nem köti, azon indokolt esetben a munkavállaló változtathat, illetve a munkáltató sem köteles annak megfelelően kiadni a szabadságot. A terv célja a munkavállalók egyéni szabadságigényeinek összeegyeztethetősége társaságunk zökkenőmentes feladatellátásának elsődlegessége mellett.
- A munkavállaló évente legfeljebb 7 szabadságnap tekintetében határozhatja meg a szabadság kiadásának időpontját, legfeljebb 2 részletben, kivéve a jogviszony első 3 hónapját; év közbeni belépés esetén ezen napok számát arányosítani kell.
- Mivel társaságunk zökkenőmentes feladatellátásának biztosítása és ennek érdekében a munka megszervezése a munkáltató kötelessége, a fenti 7 napon felül a munkáltató A munka törvénykönyvének megfelelően egyoldalúan is jogosult meghatározni a szabadságok kiadásának időpontját.
- A munkavállaló évente 14 nap egybefüggő távollét igénybevételére jogosult. Ezzel kapcsolatban azonban az alábbiakra különösen fontos felhívni a figyelmet:
• Ez nem 14 nap szabadságot jelent, hanem annyi szabadságot, amely lehetővé teszi a 14 nap egybefüggő távollétet, beleszámítva a pihenőnapokat, hétvégéket is. Például általános munkarend esetén március 8-tól 12-ig és március 16-tól 19-ig 9 nap szabadság kiadásával biztosítható az egybefüggő 14 nap távollét a március 6-tól (szombattól) március 20-ig (szombatig) terjedő időszakban.
• Erről a jogáról le is mondhat a munkavállaló, de ezt csak írásbeli nyilatkozattal teheti meg (például jelezheti a szabadságtervezés során, amelynek munkáltatói elfogadásával létrejön A munka törvénykönyve szerint előírt megállapodás). Ez a nyilatkozat elektronikusan, e-mailben is megtehető, illetve a munkáltató által elfogadható válasz-e-mail formájában, ha a szabadságtervezés elektronikusan történik. A szabadságterv hiányos, ha a munkavállaló nem tölti ki a 14 nap egybefüggő távollétre vonatkozó részt, azaz nem jelzi, hogy igénybe veszi-e azt vagy sem.
• Ha a munkavállaló nyilatkozatával kifejezetten lemond erről a jogáról, ez nem jelenti azt, hogy többé már nem igényelheti a 14 nap egybefüggő távollétet, hiszen a nyilatkozat alapján a 14 nap egybefüggő távollét mellőzése nem kötelezettség, csak lehetőség, amely a munkaszervezést könnyíti, és a nyilatkozat csak a munkajogi szabályok formai előírásainak való megfelelés érdekében szükséges. Tehát indokolt esetben azon munkavállalók számára is ugyanúgy biztosítható a 14 nap egybefüggő távollét, akiknek például a szabadságtervezés során tett, a munkáltató által elfogadott nyilatkozata lehetővé teszi a 14 naptól való eltérést.
• A 14 nap egybefüggő távollétet nem köteles a munkáltató a munkavállaló által kért időpontban kiadni, hiszen a közszolgáltatási feladatok zökkenőmentes ellátása elsőbbséget élvez. A munkáltató elsősorban ennek figyelembevétel köteles a munkát megszervezni és a szabadságokat kiadni, a munkavállaló pedig legfeljebb csak évi 7 szabadságnap tekintetében rendelkezhet szabadon. (Tehát például hiába szeretné ezt a 14 napot a nyári időszakban igénybe venni a munkavállaló, ha például járványügyi indokból ebben az időszakban a munkáltató ezt nem tudja biztosítani számára, mert távolléte miatt nem tudna működtetni egy menetrend szerinti járatot. Az említett nyilatkozat hiányában a munkáltató ilyenkor is köteles kiadni a 14 nap egybefüggő távollétet, azonban előfordulhat, hogy erre a munkavállalónak kevésbé megfelelő időpontban lesz csak lehetőség. A 14 nap egybefüggő távollét mellőzéséről szóló nyilatkozat önmagában semmilyen hátrányt nem jelent a munkavállaló számára, szemben az ettől eltérő híresztelésekkel!
- A szabadságok tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a 2020-as évhez hasonlóan a 2021-es munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 14/2020. (V. 13.) ITM-rendelettel összhangban az általános munkarendben dolgozó és a zavartalan közúti közlekedés biztosításával közvetlenül össze nem függő tevékenységet ellátó munkavállalók részére fizetett szabadságot kell kiadni, összesen 6 napot, várhatóan az alábbi időszakokra:
• 2021. december 11. (szombat);
• a tevékenységi szünet várhatóan 2021. december 27-től 31-ig terjedő időszakára (az erre vonatkozó belső szabályozás előkészítése folyamatban van).
A munkavállaló szabadságigényét a tervezett szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal írásban köteles jelezni (akár e-mailben is) munkáltatói jogkörgyakorlója felé (indokolt esetben a felek ettől kivételesen eltérhetnek, például különös méltánylást érdemlő körülmények esetén). Ha a munkavállaló ennek nem tesz eleget, eljárása szabálytalannak, távolléte pedig igazolatlannak minősülhet, ami akár számára hátrányos jogkövetkezményekkel is járhat (méltányolható esetben elfogadható a későbbi vagy akár a szóbeli, telefonon történő igénybejelentés is, például ápolásra szoruló hozzátartozó megbetegedése esetén, de a bejelentésnek az igénybevételt ilyenkor is meg kell előznie).
Társaságunk új Központi Üzemi Tanácsa (KÜT) 2021. január 26-án tartotta alakuló ülését. Az októberi helyi szintű üzemi tanácsi (ÜT) választások után ezzel a lépéssel a KÜT megkezdheti az üzemi megállapodás aláírására vonatkozó egyeztetéseket a munkáltatóval, és egyértelmű javaslatokat fogalmazhat meg a munkavállalók élethelyzetének és munkakörülményeinek javítására.
A KÜT alakuló ülésén Papp László, társaságunk humánerőforrás vezérigazgató-helyettese gratulált a megválasztott tisztségviselőknek, jó munkát kívánt, és jelezte, hogy a társaság vezetése számít a Központi Üzemi Tanács véleményére, konstruktív együttműködésére.
A KÜT feladata többek között a helyi üzemi tanácsoktól érkező vélemények közvetítése a munkáltató felé. Első teendői között szerepel az üzemi tanácsok és a munkáltató közötti együttműködést szabályozó üzemi megállapodás megkötése, lehetőség szerint február végéig.
A jelenlévők az ülésen egyhangúlag, nyílt szavazással Brauner Bélát választották meg a KÜT elnökének. Az alelnök személyéről következő ülésén, az ügyrend elfogadásával egyidejűleg dönt a testület, amely üléseit minden hónap harmadik keddjén tartja, szükség esetén pedig rendkívüli ülést hív össze.
A Központi Üzemi Tanács ezúton is köszöni a munkáltató és azon munkavállalók segítségét, akik részt vettek az üzemi tanácsi választásokban és közreműködtek az eredményes lebonyolításban!
A Központi Üzemi Tanács tagjai:
• Álland Jácint autóbusz-vezető, Fejér Megyei Forgalmi Üzem, üzemi tanácsi elnök
• Brauner Béla forgalmi szolgálattevő, Tolna Megyei Forgalmi Üzem, üzemi tanácsi elnök
• Csordás Csaba autóbusz-vezető, Békés Megyei Forgalmi Üzem, üzemi tanácsi elnök
• Gáspár Zsolt forgalmi szolgálattevő, Vas Megyei Forgalmi Üzem, üzemi tanácsi elnök
• Hámornyikné Márföldi Julianna vezénylő, Dél-Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Forgalmi Üzem, üzemi tanácsi elnök
• Katona László autószerelő, Somogy Megyei Járműfenntartási Üzem, üzemi tanácsi tag
• Misley Zsolt forgalmi szolgálattevő, Csongrád Megyei Forgalmi Üzem, üzemi tanácsi elnök
• Réfi László telephelyvezető, Hajdú-Bihar Megyei Forgalmi Üzem, üzemi tanácsi elnök
Azt gondolom, hogy az emberek jelentős része a nagyapjától hallotta a legtöbb bölcsességet. Én biztosan. Az előbbi gondolatom akkor jutott sokadszor az eszembe, amikor az alábbi idézetre akadtam.
„ Honnan tudod egy szekérről, hogy üres-e, ha még nem látod? Nagyapám azt felelete: Könnyen megállapíthatod, ha a zajra figyelsz. Minél üresebb egy szekér, annál nagyobb zajt csap. ….
Felnőttem, és amikor találkozok olyan emberrel, aki folyamatosan beszél, miközben nem hallgat meg másokat, büszke és fennhéjázó mindazért, amit birtokol (ha egyáltalán birtokol), önmagát dicséri, miközben másokat alábecsül, ilyenkor nagyapám válasza jut eszembe:
„ Minél üresebb egy szekér, annál nagyobb zajt csap maga körül”!:)"
A KDSZSZ, volános tagszervezeteinek (SZAKSZ, DAKSZ, FMASZ) tagságát képviselve, a VOLÁNBUSZ Zrt-be történő beolvadással egy időben, 2019. évre további 10 %-os bérfejlesztési igényét fogja előterjeszteni az „újdonsült” munkáltatónál. Teszi és teheti ezt azért, mert a három éves bérmegállapodást a KDSZSZ nem írta alá, mivel abban volt egy vállalhatatlan szakasz, miszerint az azt aláíró szakszervezetek, további bérigénnyel a három év alatt nem állnak elő.
Mindezek alapján mivel a KDSZSZ ilyen kötelezettséget nem vállalt, így a további bérfejlesztési igényét előterjesztheti.
A KDSZSZ tagszervezetei (SZAKSZ, DAKSZ, FMASZ.) nem hivatalos információk alapján a napokban arról értesült, hogy a VOLÁNBUSZ Zrt. humán erőforrás vezérigazgató helyettese, 2019. július 22-én 13 órai kezdettel konzultációra hívta a Közúti Közlekedési Szakszervezet, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének, valamint a VOLÁNBUSZ Közlekedési Szakszervezet elnökét. A VOLÁNBUSZ Zrt. a meghívott szakszervezetek képviselőinek számát 1-1-1 főben határozta meg ezzel korlátozta a szakszervezeteket, hogy szakértőkkel jelenjenek meg a konzultáción.
2019. június 7-én Horváth László, az ZVDDSZ elnökének írását olvasva azt gondoltam, ezt érdemes másokkal - főleg volános munkavállalókkal - megismertetni.
Az egyik: 2019. május 15-én a DAKK Zrt. tájékoztatta a szakszervezeteket a 2019. július 01-gyel életbe lépő SZMSZ módosításról.
A módosítás lényege, hogy 2019. július 01-gyel a DAKK Zrt. valamennyi saját tulajdonban lévő Kft.-jét megszünteti és a Kft. munkavállalóit visszaszervezi illetve visszaszállítja a DAKK Zrt-be. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól minden juttatást, beleértve a szabadjegyet is biztosítja a munkáltató.
A DAKSZ ezt tudomásul vette, s örömmel konstatálta, amit kezdettől fogva hangoztatott és képviselt, végre megvalósul és visszaáll a rend.
Azt mondtuk és azt gondoljuk, mi voltunk és vagyunk a mai napig azok, a Körös Volán Zrt. üzemi tanácsával együtt, akik nem támogatták a Kft.-k kiszervezését. Ezért csak és kizárólag a Körös Volán Zrt. volt üzemi tanács tagjai és a DAKSZ érezhet elégtételt. Ezen minden munkavállalónak el kell gondolkozni és netalántán lépni is.
A másik: 2019. május 22-én Dávid Ilona a DAKK Zrt. és a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója tájékoztatta a Közlekedési Központok központi üzemi tanácsának elnökeit, valamint a központoknál kollektív szerződést aláíró (reprezentatív) szakszervezetek vezetőit a Volánbusz Zrt-be történő integrációs terv keretén belül megalkotott SZMSZ tervezetről.
A tervezett integrációról várhatóan 2019. június végéig hoz döntést Magyarország Kormánya.
Az alábbiakban olvashatjátok a Dél Alföldi Közlekedési Szakszervezet (DAKSZ), összevonásról és az SZMSZ tervezetéről írásban és szóban is benyújtott és elmondott véleményét.